A Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont szervezésében 2026. június 6-án Szabadkán került megrendezésre a negyedik nemzetközi tudományos konferencia, a Károli Fórum MMXXVI, amelynek témája „A mohácsi csata utáni vallási sokszínűség: népek együttélése az oszmán hódítás árnyékában – a múltban és a kulturális emlékezetben” volt. A konferencia Szerbiából, Magyarországról, Romániából és Írországból érkező kutatókat fogott össze, akik történeti, néprajzi és társadalomtudományi megközelítések segítségével vizsgálták a vallási sokszínűség, a felekezetközi kapcsolatok és a kulturális emlékezet kérdéseit Közép- és Kelet-Közép-Európában.
Az idei Fórumot a mohácsi csata 500. évfordulójának jegyében rendezték meg, amely Közép-Európa történetének egyik meghatározó eseménye. Abból kiindulva, hogy az oszmán hódítások és az 1526-ot követő politikai átalakulások alapvetően formálták át a térség etnikai, vallási és kulturális arculatát, a résztvevők a többnemzetiségű és többfelekezetű közösségek kialakulásának és fejlődésének folyamatait, valamint ezek helyét a kortárs kulturális emlékezetben vizsgálták.
A program köszöntőbeszédekkel vette kezdetét, amelyet a ProMusica Kamarakórus fellépése követett Csikós Krisztina vezényletével. A plenáris előadást Dr. Graeme Murdock, a dublini Trinity College professzora tartotta „A reformáció emlékezete 1817-ben” címmel. Előadásában a reformáció háromszázadik évfordulójának erdélyi és Habsburg Monarchiabeli megemlékezéseit elemezte, különös figyelmet fordítva a történeti emlékezet szerepére a felekezeti identitások formálódásában.
Az első szekció a vallási sokszínűségre és a felekezetek együttélésére összpontosított az oszmán világ árnyékában. Dr. Ősz Sándor Előd, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója, Dévát mutatta be mint a kora újkor multikulturális városát, míg Éliás János, a Debreceni Egyetem doktorandusza, a bácskai református közösségek iskolamestereinek történetét ismertette a közösségek megalakulásától a 19. század közepéig.
A második szekció a felekezeti közösségek, a társadalmi struktúrák és a mindennapi vallásgyakorlat kérdéseit járta körül. Dr. Tengely Adrienn, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense, a 18–19. századi Magyarországon a különböző ünnepnaptárakból eredő felekezetközi konfliktusokat vizsgálta. Dr. Frauhammer Krisztina, a szegedi Gál Ferenc Egyetem munkatársa, a nők számára készült imakönyveket mutatta be mint a vallási kultúra és a felekezetek közötti kölcsönhatások vizsgálatának fontos forrásait, míg Bíró Endre, a Szegedi Tudományegyetem képviseletében, a Nagyszalontai Református Egyházmegye gyülekezeteinek gazdasági helyzetét elemezte.
A harmadik szekció a vallás, a társadalom és a mohácsi emlékezet kapcsolatát vizsgálta a modern korban. Dr. Melkovics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, a protestantizmus, a liberalizmus és a nacionalizmus összefüggéseit elemezte gróf Zay Károly politikai gondolkodásában. Morvai-Rácz Richárd, a szabadkai Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont munkatársa, a történeti Bács-Bodrog vármegye demográfiai és társadalmi változásait mutatta be a 17. század végétől a 20. század elejéig, míg Dr. Klestenitz Tibor, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a mohácsi csata reprezentációit elemezte a katolikus és protestáns sajtóban az 1926-os négyszázadik évforduló alkalmából.
A konferencia során külön hangsúlyt kapott az interdiszciplináris megközelítések jelentősége a vallási és kulturális sokszínűség kutatásában, valamint az a törekvés, hogy a további vizsgálatok hozzájáruljanak azoknak a történelmi folyamatoknak a mélyebb megértéséhez, amelyek Közép- és Kelet-Közép-Európa arculatát formálták. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a különböző népek és felekezetek együttélésének tapasztalatai a térség történeti örökségének fontos részét képezik, és vizsgálatuk hozzájárulhat a kortárs párbeszédhez és a kölcsönös megértéshez.
A Károli Fórum idén is megerősítette szerepét mint a különböző tudományterületek és generációk kutatóinak találkozóhelye, teret biztosítva az eszmecserének és az új nemzetközi együttműködések kialakításának. Több európai ország kutatóinak részvételével a Fórum ismét igazolta jelentőségét mint a vallás, a társadalom, a kultúra és a történeti emlékezet kapcsolatának vizsgálatára szolgáló meghatározó tudományos platform Közép- és Kelet-Közép-Európában.
A konferencia tiszteletreméltó vendégei között köszönthették prof. dr. Dudás Attilát, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának professzorát és a Szerb Köztársaság Alkotmánybíróságának bíráját, valamint Kabók Erikát, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagját.
