TRUBAR 1564-ES SZLOVÉN EGYHÁZI RENDTARTÁS
Szerző: Dr. Sütő Damir
Nyelv: Angol
Tudományterület: Jog
A kutatás célja: A kutatás célja, hogy Primož Trubar 1564-es Szlovén egyházi rendtartását ne csupán korai protestáns jogi szövegként vizsgálja, hanem mint a jog, a teológia, a nyelv és a politika metszéspontján álló jelenséget. Különös hangsúlyt kap: a rendtartás összehasonlító elemzése a korabeli német, svájci és skandináv egyházi normákkal; a társadalmi-politikai kontextus feltárása Krajna tartományban a Habsburg-kereteken belül; a rendtartás nyelvi és terminológiai jelentősége mint az első jogi szöveg szlovén nyelven; valamint a rendtartás interdiszciplináris értékelése a jog, a történelem, a teológia és a népi nyelv szempontjából.
Összefoglaló: A kutatás középpontjában Primož Trubar 1564-es Szlovén egyházi rendtartása áll, amely az első szlovén nyelven nyomtatott jogi szövegnek tekinthető. Bár a rendtartást röviddel megjelenése után elkobozták, szerzőjét pedig száműzték, a mű egyedülálló kísérletet jelentett a protestáns egyházjog kodifikálására a Habsburg-uralom alatt álló Krajna területén, és jelentős hozzájárulás az európai 16. századi jogi–felekezeti kultúrához.
A tanulmány célja, hogy a rendtartást többrétegű perspektívából vizsgálja. A jogi-normatív elemzés azt mutatja, hogy Trubar milyen mértékben támaszkodott a német és a svájci egyházi rendtartásokra, illetve hol alkalmazott helyi adaptációkat. A teológiai aspektus feltárja, miként szolgált a rendtartás az evangélikus közösség konszolidációjának eszközeként, míg a nyelvészeti vizsgálat rámutat a szöveg szerepére a szlovén jogi terminológia kialakításában és standardizálásában. A politikai kontextus – amelyben a Habsburg-hatalom, a helyi nemesség és a szélesebb európai reformációs áramlatok feszültségei fonódtak össze – magyarázatot ad a szöveg gyors elnyomására, ugyanakkor rámutat annak szimbolikus erejére mint a vallási és kulturális autonómia manifesztumára.
Külön hangsúlyt kap a rendtartás összehasonlító elemzése a korszak protestáns egyházi normáival, így a szász és württembergi Kirchenordnungokkal (1527, 1553), a zürichi (Zürcher Kirchenordnung, 1529) és genfi (Ordonnances ecclésiastiques, 1541) rendtartással, valamint a dán Kirkeordinans-szal (1537/39). Ezáltal Trubar műve a 16. század közepének egyházjogi reformjai szélesebb európai kontextusába illeszkedik. A klasszikus történeti-jogi módszertan mellett a kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a nyelvészeti vizsgálatot és az összehasonlító szövegkritikát. A rendtartás így nem csupán jogi–teológiai dokumentumként értelmezhető, hanem kulturális–politikai artefaktumként is, amelynek vizsgálata új kérdéseket vet fel a nyelv, a jog és a vallási identitáspolitika kapcsolatáról a kora újkori Európában.
Kulcsszavak: Primož Trubar; 1564-es Szlovén egyházi rendtartás; protestáns jog; összehasonlító jogtörténet; reformáció Krajnában; népi nyelv és jogi terminológia.
A megvalósítás tervezett időpontja: 2027 júniusa