A Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont harmadszorra rendezte meg éves, nemzetközi Károli Forumát. A kutatók az idei évben a közös hit és multikulturalizmus köré épülve igyekeztek megvizsgálni, hogyan sikerült a Niceától napjainkig terjedő időszakban kapcsolódási pontként, kölcsönhatásként, konstruktív párbeszéd alapjaként és összekötő kapocsként szolgálnia a történelem során az említett ősi közös hitvallásnak.

A június 14-én megrendezésre kerülő eseményen kiemelkedő történészek és fiatal kutatók mutatták be kutatásaikat. Az esemény megnyitóját a Pro Musica kamarakórus tette meghittebbé. A központ elnökasszonya, Szűcs Kószó Izabella megköszönte a résztvevők odaadását és szorgalmát, valamint az érdeklődők jelenlétét. A Magyar Nemzeti Tanács nevében az eseményen tiszteletét tette Szűcs Balázs MNT tanácstagja, valamint a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.

Az előadások sorát dr. habil. Oborni Teréz, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kora újkori osztály vezetője és egyúttal az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének docense nyitotta meg. A konferencián ezúttal Állam és vallás — a protestáns felekezetiség és az államépítés összefüggései a keleti Magyar Királyságban Szapolyai II. János uralkodása idején (1556—1571) címen tartott előadást.

Őt prof. dr. habil. Kurucz György egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője követte Protestáns identitás és politikai gyakorlat: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség a tizenötéves háború időszakától II. Rákóczi György haláláig című előadásával. Dr. Tóth Gergely, a budapesti HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Hithűség vagy karrier? A dekretális eskü visszhangja az evangélikus közvéleményben az 1730—40-es években címen tartott előadást.

Ezután a tanulmánykötetben megjelenő munkák kerültek bemutatásra. Dr. Döbör András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara dékánja folytatta az előadások sorozatát, aki Széchenyi István és Helmeczy Mihály szerepe a Jelenkor című reformkori hírlap elindításában című előadásával kalauzolta a vendégeket a XIX. századi újságírás világába. Dr. Fizel Natasának, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara egyetemi docensének, tanszékvezetőjének előadása A protestáns kolozsvári egyetem első évei a katolikus Szegeden — A katolikus Várkonyi Hildebrand és a protestáns Imre Sándor professzorok szerepe a párhuzamos felekezeti tanszékek felállításában című előadását az érdeklődők az elkészült tanulmánykötetben is fellelhetik. Az egyetemi kutatók és professzorok sorát dr. Pető Bálint, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara főiskolai docense zárta Egy katolikus nyomdász és lapkiadó karrierútja egy református többségű alföldi városban című előadásával.

A fiatal kutatók közül először Éliás János, a karcagi Györffy István Múzeum történésze, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola PhD-hallgatója Nagykunsági reformátusok Bácskába költözése és az általuk alapított egyházközségek a 18. század végén címmel tartotta meg beszámolóját. A napot Morvai-Rácz Richárd, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet történésze, a Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont külső munkatársa, titkára zárta Bács-Bodrog vármegye gazdasági struktúrájának változásai a 18. század második felében című munkájával.

Az előadások után az előadók városnézésen, illetve kötetlen beszélgetésen vettek részt.

A szervezők a 2026 júniusában megrendezésre kerülő soronkövetkező Károli Forumra várják a tudományos élet tagjainak jelentkezését. A hivatalos felhívás 2026 elején jelenik meg, a központ hivatalos oldalán.

A 2025. évi Károli Fórumot és a kötet kiadását Vajdaság Autonóm Tartomány Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közöségi Titkársága támogatta.